Szent András/Enyészet havának tizenegyedik napja, Márton napja. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik." - tartja a néphiedelem.
Márton napja a negyvennapos böjti időszak előnapja volt. A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos emlékek 1711-ből származnak. Abban az időben ezen a napon zárták le a gazdasági évet, valamint ez a nap volt a cselédfogadás és legeltetés határnapja is. E napon kerültek kifizetésre a cselédek és pásztorok éves bérei, akik a fizetség mellé rendszerint egy libát is kaptak a gazdától.
Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak, ez volt Szent Márton vesszeje.
Márton napja az Újbor Ünnepe is. A hagyományok szerint ezen a napon lehet először megkóstolni az újbort. "Aki Márton napján újbort nem iszik, egész évben szomjazik."
Szent Márton legendája
Tours-i Szent Márton 317-ben született a pannóniai Savariában, a mai Szombathely területén. Tizenöt éves korától katonaként szolgált. Egy rendkívül hideg téli estén odaadta a kabátját egy koldusnak. Aznap este, álmában megjelent neki Jézus, a koldus képében. Az álom hatására otthagyta a hadsereget, megkeresztelkedett, majd misszionáriusként Isten szolgálatába állt. Jó cselekedetei miatt az emberek hamar megszerették, és püspökké akarták választani. Márton méltatlannak találta magát erre a tisztségre, a felszentelés elől egy libaólban bújt el. A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták őt, így végül 371-ben püspökké szentelték. Haláláig segített a rászorulókon.
Márton-napi hiedelmek és jóslatok
A néphiedelem szerint ezen a napon nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulnak a jószágok. A liba csontjából következtettek az időjárásra: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor a tél havas lesz, ha barna és rövid, akkor sáros. A Márton-napi idő is jóslatértékű volt: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." A népi hiedelem szerint, aki Márton napján ittas lesz az újbortól, az a következő évben megszabadul a fej- és gyomorfájástól.
A néphiedelem szerint ezen a napon nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulnak a jószágok. A liba csontjából következtettek az időjárásra: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor a tél havas lesz, ha barna és rövid, akkor sáros. A Márton-napi idő is jóslatértékű volt: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." A népi hiedelem szerint, aki Márton napján ittas lesz az újbortól, az a következő évben megszabadul a fej- és gyomorfájástól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése